SZOCIODRÁMA holnaptól a Civil Csoport Hétvégén

A Civil Csoport Hétvége program évente egyszer, az idén ötödször kerül megrendezésre, ahol társadalmi kérdésekre csoportdinamikai válaszokat keresünk...

Kérdések

Mit gondolsz, vajon miért van szétszakadva a társadalom Magyarországon?

• Miért nem állnak szóba egymással, akik nem értenek egyet?
• Te szóba állsz azokkal, akikkel nem értesz egyet?
• Veled szóba állnak azok, akik nem értenek veled egyet?
• Mitől nehéz együttműködünk azokkal, akikkel nem értünk egyet?
• Miért van hatalmas igény arra, hogy megmondják nekünk, hogy mit érezzünk, gondoljunk, tegyünk?
• „Ha nincs ellenség, mivel bíztassuk a népet?” (U. Eco)
• És magunkat? És a köreinket?
• „Miért hagytuk, hogy így legyen?” (Bródy)
• Miért hagyJuk, hogy így legyen?
• Tudnának-e tenni valamit kis közösségek, hogy ne így legyen?
• Hol vannak kis közösségek?

Például itt: Civil Csoport Hétvég.

A Civil Csoport Hétvég társadalmi léptékben mérve kis közösség, amelyet pszichoterápiás szakemberek kezdeményeztek és működtetnek öt éve. Csoportmunkában nyitunk lehetőséget a fenti és más hasonló kérdésekkel kapcsolatban lehetséges válaszok, megoldások kidolgozására három elvonulós napon át.

Válaszok: Mit vihetsz haza a CCH-ról a 3. nap végén?

• Kis-, közép-, és nagycsoportok működésére és együttműködésére vonatkozó tömény egyéni- és közösségi tapasztalatokat,
• és ezek tudatosulását;
• ismereteket, arról, hogy mi történik, ha nem mások mondják meg nekünk, hogy mit érezzünk, gondoljunk, cselekedjünk,
• hogy mitől nehéz megszólalni, beleszólni, válaszolni, tiltakozni, cselekedni,
• miért nehéz csoportokat, közösségeket összehozni és fenntartani,
• mik a csoport-működésben rejlő akadályai a párbeszédnek - konfliktusban álló emberek, csoportok között,
• hogyan hasadt szét az ország,
• hogyan kreálunk ellenségeket,
• és így tovább.

Miért fontos ezeket tudnunk?

Mert folyamatosan csoportokban élünk, létezünk (család, iskola, munkahely, lakóhely, stb.), amelyekben hasonló dolgok történnek. A fenti csoportdinamikai jelenségek - a teljesség igénye nélkül – mindenkire mindig hatással vannak, akár tudunk róla, akár nem.

Miért nem tudományos konferenciát tartunk erről? 

A régi mondást parafrazálva: „mert a szó elszáll, az élmény megmarad”. És tényleg!

Részletek az egyik játszó ember élményéből a menekültügyi szociodrámán

Átéltem, hogy át lehet jutni érthetetlen falakon, és hogy milyen élmény ilyen érthetetlen falnak lenni. Átéltem, hogyan lehet menekülő emberből utazó emberré válni. Borzasztó volt ostoba, lelketlen falnak lenni. Ilyen lehetett a kemény diktatúra, és ilyen lehet minden vérbeli tekintélyelvű rendszer részének lenni. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy virágzik a korrupció, magam is így jutottam át a falon, tetézve azzal, hogy végül megúsztam még a jattolást is.

Érdemes lenne talán legközelebb olyan helyszínt és/vagy időpontot választani, ahol/amikor még több a ráérős járókelő. A legfontosabb tanulság talán az, vagy az lenne számomra, ha dramatista lennék, hogy érdemes bátran belevágni az újba, mert meghálálja magát ez a bátorság. Ezúton is minden résztvevőnek köszönöm, hogy veletek játszhattam

Az "Én az ő helyükben...a menekültügyről másképp" utóstábja

Az október 10-i Keleti pályudvari demonstrációnk stáb megbeszélésén tizen vettünk részt személyesen, és többen írásban válaszoltak azokra a kérdésekre, hogy ki mit várt, ki hogy látta azt, ami történt, ki hogyan érezte magát, milyen rendkívüli események voltak, és ezeket ki hogyan értékeli, és hogyan tovább? A megbeszélésen sokat beszéltünk a helyszínről, megállapítottuk, hogy szerencsés volt a padlózott területen játszani, de evvel együtt túl nagy volt a tér (Baross tér), elveszett a hang, fújt a szél. Felmerült, hogy fontos-e, s ha igen miért az "utcai szociodráma", és az is, hogy szociodrámát vagy pszichodrámát csináltunk-e, vagyis mennyire voltak szociodramatikusak v pszichodramatikusak a játékok? Evvel, és más témákkal külön workshopban szeretnénk foglalkozni. Tehát a jövőbeli témák:

1/úgy tűnik, hogy minden évben szükséges egy összejövetelt arra fordítani, hogy megnézzük, hogy "Mi a szociodráma, szociodráma és/vagy pszichodráma?",
2/ Hajléktalan utca embere a szociodráma demonstrációban
3/A játék és a didaktikus elemek szerepe a szociodrámában.

Abban megegyeztünk, hogy Budapesten sok aranyos kis tér van, ahol megismertethetjük az arra járó emberekkel is a szociodrámát.

Ez volt a szórólapunk a Civilek Éjszakáján

Kedves Járókelő!

A mai jelmondatunk: „Én az ő helyükben… a menekültügyről másképp”

Pszichodramatisták vagyunk, akik ma a Civilek éjszakájának délutánján 3–7-ig csoportos játékokat játszunk, amelyben akár Ön is részt vehet, kipróbálhatja, hogy milyen a másik ember vagy csoport helyében lenni.

De ha csak nézni szeretné, kezdetnek az is jó!

Többféle kirekesztős, befogadós, határt próbálgatós, vakvezetős csoportjátékkal gondoljuk át a menekültek ügyét másképp. Nem aktuálpolitizálunk. Amit itt ma csinálunk, azt világszerte szociodrámának hívják.

Hosszú távú célunk egy mondatban, hogy minél több ember kipróbálja, milyen a másik helyében lenni.

Üdvözlettel,

a Magyar Pszichodráma Egyesület Szociodráma munkacsoportja

(és itt volt ennek a blognak az elérhetősége)

Szociodráma a Keleti pályaudvar előtt

Megtörtént a játék a járókelőkkel (is) a Keleti pályaudvar előtt október 10-én 4 és 7 között A Civilek Éjszakáján! Nemsokára fényképek is lesznek róla.
Jobban sikerült, mint gondoltuk, sőt sokkal jobban. Még akkor is, ha voltak események amelyeknek a kezelésében részben elbizonytalanodtunk.
Köszönjük mindenkinek, aki ott volt és részt vett, és kíváncsiak vagyunk a véleményeitekre. Írjátok meg a "szociodráma" fb oldalra!

"Én az ő helyükben...menekült ügyről másképp"

2015. október 10-én szombaton a Civilek Éjszakáján délután 16 és 19 óra között a Keleti pályudvar előtti téren a szabad ég alatt szociodráma játékra hívjuk az utca emberét. Ha esni fog az eső, akkor az aluljáróban fedett helyen.

Legyél te is
a
Civilek Éjszakáján

 játékos, 

járókelő, 

vagy mindkettő!

Várunk!

A szervezők: Bereczky Tamás, Blaskó Ágnes, Farkas Mónika, Kökény Veronika, Radomir Maja, Szentmihályi Tamás, Vajdics Anikó.

Pszichodráma Újság

Összeállítottunk a Pszichodráma Újság számára egy 50 oldal körüli összefoglalót a szociodrámáról. Ebben bemutattuk azt, hogy mit csináltak, próbáltak csinálni, gondoltak, alkotottak a Szociodráma Munkacsoport tagjai az elmúlt 3 és fél évben. Számos blog szöveget is átvettünk, illetve papíron is olvasható lesz Dorka Anett és Halmos Máté cikke a norvég piknik "Meddig tart a civil és hol kezdődik a politikai szféra?" worshopról való internetes írása.

Dorka Anett (Socfest) is megírta!

http://socfest.hu/egyeb/tudomany/te-mit-politizalsz-szociodrama-workshop

Köszönjük és örülünk neki!

A szociodráma csoportterápia, mert

többek között a társas-társadalmi viszonyokat gyógyítja. Nem pszichoterápiával, hanem szociodráma csoporttal. Nem az Egészségügyi Törvény értelmében, hanem a szó hétköznapi -, ha úgy tetszik valódi értelmében.

Halmos Máté az index.hu munkatársa is részt vett a szociodráma workshopon......

...és már másnap délelőtt írt is róla
Halmos Máté

jött vele egy kedves fotós, aki pedig fényképezett, pl. ilyen szép a Müszi

Klub Rádió Ötös

2014. október 30-én délelőtt a Klub Rádió Ötös c. műsorában Kökény Veronika próbálta körül írni a nehezen megfogalmazhatót beszélgetett Váradi Júliával a délutáni Norvég Piknikről és a szociodrámáról

http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20141030-112857.mp3

Kíváncsi, mire költik el a Norvég Civil Támogatási Alap pénzét?

Meghívó

A Magyar Pszichodráma Egyesület Szociodráma Munkacsoportja a Norvég Piknik-sorozat keretében szeretettel meghívja a

 

Meddig tart a civil és hol kezdődik a politikai szféra?

 

című workshopjára, amelyet október 30-án csütörtökön 16.00-tól tart, a Művelődési Szint (Müszi) nagytermében (Budapest, Corvin áruház III. emelet, bejárat a Somogyi Béla utca felől).

Info:

Kökény Veronika projektvezető

Juhacsek Petra koordinátor

+36204214873 / piknik2014.szociodrama@gmail.com

Ez is szociodráma

MEGÍRTUK A ZÁRÓ BESZÁMOLÓT

Akik még nem csináltak ilyet, azok talán azt hinnék, hogy mi sem egyszerűbb, mint megírni egy projekt beszámolót. Könnyebb volt, mint a pályázat írás, de azért sokat dolgoztunk rajta. Lehet, hogy így is kimaradt egy-két fontos mondanivaló. Terveink között szerepel, hogy 2015 tavaszára megtöltünk egy egész Pszichodráma Újságot a projekt során felmerült tapasztalatainkkal, gondolatainkkal. Alább olvasható a rövid összefoglaló, melyet majd hosszabbak követnek.

A Magyar Pszichodráma Egyesület Szociodráma Munkacsoportjának „Én az ő helyükben... és tényleg!” c. projektje során 5 civil szervezet munkatársi csoportja részesült  szociálpszichológiai alapon működő szociodráma csoportmódszerrel dolgozó 1 napos tréningen, melynek célja, hogy növelje a demokratikus egyéni- és csoportműködés, azaz jelen esetben a párbeszéd és együttműködés hatékonyságát. A szociodramatikus eseményt szakszerű hatásvizsgálat kísérte, Magyarországon elsőként. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy a civil szervezetek munkatársainak tartott szociodráma módszerrel végzett szervezetfejlesztés mérhető módon hat nemcsak a résztvevők, hanem a szervezet tagságának működésére is. A pozitív hatás (azaz pozitív irányú elmozdulás) az információáramlás, civil szervezeti aktivitás, a személyes viszony a szervezethez – dimenziók mentén történt.  A projekt tevékenységét és eredményeit folyamatos kommunikáció kísérte a média képviselői felé, hogy népszerűsítse azokat.

Az egyesület az elért eredményeket felhasználja a szociodráma módszerének tudatos és célzott alkalmazására a társas/társadalmi békétlenségek számos érzékeny területén.

RICHARD D. LEWIS SZERINT

párbeszéd és együttműködésről másképp

bővebben itt

ÉS A GRAFIKONOK, AMIK MUTATJÁK...

és itt vannak a szöveghez tartozó grafikonok is, ez volt a keddi sajtótájékoztató prezentációja

KUTATÁSI JELENTÉS dióhéjban

A kutatás során úttörő munka indult útjára, a kutatók arra tettek kísérletet, hogy a szociodráma módszer gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatos mérőeszköz kidolgozását kezdeményezzék Magyarországon.

A Magyar Pszichodráma Egyesület 2013. november 16. és 2014. május 23. között öt önkéntesen jelentkező civil szervezet számára szociodráma csoportokat szervezett. A KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet online kérdőíves felméréssel vizsgálta, hogy tapasztalhatók-e változások a szociodráma ülések hatására a programban résztvevő szervezetek működésében. A felmérés során a szervezeti tagok kérdőíveket töltötték ki a szociodráma foglalkozások előtt, majd azt követően 1 hónappal. Az eredmények összehasonlításával lehetőség nyílt a szociodráma csoportok hatásainak kimutatására.

A hatásvizsgálat során két időpontban végeztünk kérdőíves adatfelvételt. A szociodráma csoportos foglalkozás előtt (nullmérés), majd azt követően 1 hónap múlva (hatásmérés). Az 1 hónapos időtartam alatt – feltételezésünk szerint – elindulhattak olyan folyamatok a szervezetekben, amelyeket azonosítani tudunk kvantitatív adatok alapján. Aláhúzzuk, hogy mindössze a folyamatok elindulásának detektálására volt módunk a projekt alatt. Annak monitorozása, hogy a szervezet hosszabb távon mihez kezd az elinduló folyamataival, hogyan használja ki, vagy hagyja kihasználatlanul lehetőségeit, további vizsgálatok tárgyát képezheti, mely a jelen kutatásunknak nem része. A nullmérés és hatásmérés során összesen 310 kérdőív adatfelvétele történt meg.

A kutatási eredmények rövid összefoglalása:

Információáramlás, programok. A szervezeten belüli információáramlás különböző dimenzióit a közepesnél jobbnak, a jónál viszont némileg kevésbé kedvezőnek ítélték a szervezeti tagok, a csoportfoglalkozás után pedig romlott az információáramlás értékelése. A tagság nagyobbik része a programok több mint felén vagy mindegyikén részt vett, és az ilyen tagok aránya nőtt a csoportok után.

Aktivitás. A válaszadók a szociális tevékenységekben a leginkább aktívak, ezeket követik a programszervezés tevékenységei, végül a tagok a szervezet mindennapi működésével kapcsolatos tevékenységekben a legkevésbé aktívak; a csoportfoglalkozás után a szervezetek tagsága az összes tevékenységet tekintve aktívabbnak tekinthető, mint a csoportfoglalkozás előtt.

Személyes viszony a szervezethez. A válaszadókra saját megítélésük szerint leginkább az jellemző, hogy törekszenek megérteni a vezetőség, illetve a tagság problémáit. A csoportfoglalkozást követően a szervezethez való személyes viszonyulás pozitívabbá vált.

A szervezet jellemzése. A válaszadók leginkább azt tartották jellemzőnek a szervezetre nézve, hogy az nyitott új tagok befogadására, illetve kialakult normák jellemzik, messze legkevésbé pedig azt, hogy kisebb csoportokra bomlik. A szervezeteket a tagság leginkább gondosnak, igényesnek, lelkesnek és ösztönzőnek tekintette, legkevésbé pedig a demokratikus, a nem anyagias, a megértő és a reális jelzőkkel jellemezte. A csoportfoglalkozás nem befolyásolta a szervezeti jellemzők megítélését.

A tagsági viszony múltjára, jelenére és jövőjére vonatkozóan azt tapasztaltuk, hogy a tagság többsége informális módon, ismerősön vagy baráton keresztül került kapcsolatba a szervezettel, zömüket jó érzéssel tölti el, hogy a szervezet tagja és szándékai szerint stabil tag is marad.

Az eredmények alapján a válaszadók a szociális tevékenységekben – vagyis a tagság összetartásában, illetve új tagok toborzásában – a leginkább aktívak, ezeket követik a programszervezés tevékenységei, végül a tagok a szervezet mindennapi működésével kapcsolatos tevékenységekben a legkevésbé aktívak; a csoportfoglalkozás után a szervezetek tagsága az összes tevékenységet tekintve aktívabbnak tekinthető, mint a csoportfoglalkozás előtt.

A szervezethez fűződő személyes viszony, illetve a szervezeti jellemzők megítélése kapcsán elmondható, hogy noha a tagságra saját megítélésük szerint leginkább az jellemző, hogy törekszenek megérteni a vezetőség, illetve a tagság problémáit, viszont csak közepes támogatottságot kapott az az állítás, hogy a szervezet vezetésének és tagságának szándékai összhangban állnak. A szervezeti tagokat toleránsnak, a szervezeteket pedig nyitottnak lehet tekinteni, hiszen népszerű volt az az állítás, hogy a tagok elfogadják, hogy a szervezethez olyanok is csatlakozzanak, akiket ők nem szeretnének a tagok között látni, illetve az, hogy a szervezet nyitott új tagok befogadására. A szervezeteket a tagság leginkább gondosnak, igényesnek, lelkesnek és ösztönzőnek tekintette, legkevésbé pedig a demokratikus, a nem anyagias, a megértő és a reális jelzőkkel jellemezte.

Végezetül, ami a szociodráma csoportok konkrét hatásait illeti, az eredmények alapján kimutatható volt, hogy a csoportfoglalkozás az azon résztvevők körében javította a szervezetek által rendezett programok hasznosságának megítélését, de ez a pozitív hatás nem mutatkozott meg a szociodráma csoporton nem résztvevők körében. Emellett a résztvevők a nem résztvevőknél kritikusabban ítélték meg az szervezeten belüli információáramlást a csoport után, viszont ez a különbség már a csoportfoglalkozás előtt is tapasztalható volt. A résztvevők aktivitása nőtt a csoport után, de az aktivitás körükben már a csoportok előtt is magasabb volt, mint a nem résztvevőké, ugyanakkor ez a hatás átszivárgott a nem résztvevőkre is, hiszen a csoportok után ők is magasabb aktivitásról számoltak be. Hasonló helyzet figyelhető meg a különböző személyiségjellemzők kapcsán is: a személyiségjegyek alapján a résztvevők pozitívabban viszonyultak a csoport után a szervezethez, mint a nem résztvevők, és noha ez a hozzáállásbeli eltérés már a csoport előtt is fennállt, a csoport után az azon nem résztvevők szervezetükhöz való viszonyulása is kedvezőbbé vált. Ezzel szemben nem gyakorolt hatás a szociodráma csoportfoglalkozás a szervezeti tagsági viszony jelenlegi és jövőbeli értékelésére: a csoportok után a tagság nagy részét továbbra is jó érzéssel tölti el, hogy a csoport tagja, és szándékai szerint stabil tag is marad a jövőben. Emellett nem találtunk különbséget a csoport előtt és után a szervezet jellemzésében sem. Mindez azt jelenti, hogy egyrészt a csoportfoglalkozáson a már eleve aktívabb, a szervezethez alapvetően pozitívabban viszonyuló, a szervezet iránt elkötelezettebb és ezért azzal szemben kritikusabb, a problémák megoldásában nagyobb hajlandóságot mutató tagok vettek részt, másrészt a szociodráma foglalkozás a nem résztvevők körében is növelte az aktivitást és javította a szervezethez való személyes viszonyulást, viszont a csoportfoglalkozás nem befolyásolta a tagsági viszony és a szervezeti jellemzők megítélését.

Keszi Roland és Papp Gergely és mts   

További részletek a 2014.07.29-én elhangzott sajtótájékoztatón, amely elérhető itt:

http://www.krolify.hu/MPE/szd_hatasvizsgalat_sajtotajekoztato.pdf

A teljes kutatási jelentés elérhető itt:

http://www.krolify.hu/MPE/szd_hatasvizsgalat_140728.pdf

A KUTATÁSI JELENTÉS 91 oldalban

És itt a Krolify Vélemény és Szervezetkutató Intézet kutatási jelentése

Halljuk, hogy szól?

Szociodráma a NÉPSZAVA online-n

Az első sajtó megjelenés a mai sajtótájékoztató kapcsán

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A HATÁSVIZSGÁLATI EREDMÉNYEKRŐL

Kedves Sajtóképviselők, Médiapartnerek, Érdeklődők!

A Magyar Pszichodráma Egyesület a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott „Én az ő helyükben… - és tényleg!” c. projektje kapcsán tisztelettel meghívja Önt a szociodráma hatásvizsgálatának eredményeit bemutató sajtótájékoztatóra.

A szociodráma hazánkban mindeddig kevéssé ismert módszerét világszerte sikeresen alkalmazzák a társadalmi és csoportközi problémák megoldására. Itt az ideje, hogy ez a módszer Magyarország is elterjedjen és mindenki megismerje ezt a pozícióváltásra épülő, dramatikus elemeket alkalmazó eljárást, melynek célja a hatékony együttműködés elősegítése, a párbeszéd-képtelenség feloldása csoportokban, társadalmakban, emberközi viszonyokban.

A projekt egyik legfontosabb eredménye a szociodráma csoportmódszer hatásvizsgálatának mérése, amely az első, a szociodráma hatását kutató munka Magyarországon (valószínűleg nemzetközileg is). A szociodráma hatásának mérését a projekt során a Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet végezte. A sajtótájékoztatón a hatékonyságvizsgálat mérésének eredményét ismertetjük a résztvevőkkel. A blogban itt és itt és itt és még itt  is olvashat erről.

Időpont: 2014. július 29. kedd 10.00

Helyszín: 1132 Budapest, Visegrádi u. 19. IV/1. (47-es kapucsengő), Magyar Pszichodráma Egyesület

A hatásvizsgálat célja, hogy transzparensé váljon a szociodramatikus módszer eredményessége, melyet megfelelő formában – e sajtótájékoztató útján is – nyilvánossá teszünk.

A sajtótájékoztatót Keszi Roland, és mtsa, a projekt hatásvizsgálatát vezető kutatók tartják a Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet részéről. 

Meghívtuk a programban részt vevő civil szervezetek képviselőit, a Magyar Pszichodráma Egyesület Szociodráma munkacsoportjának tagjait és a Norvég Civil Támogatási Alap munkatársait.

A sajtótájékoztatóhoz tartozó háttér anyagot  itt lehet olvasni.

Kérjük, részvételi szándékát jelezze a szociodrama@gmail.com e-mail címen!

Szeretettel várjuk!

Kökény Veronika és a stáb: Bereczky Tamás, Blaskó Ágnes, Farkas Mónika, Juhacsek Petra, Zentai Ágnes