Dorka Anett (Socfest) is megírta!

http://socfest.hu/egyeb/tudomany/te-mit-politizalsz-szociodrama-workshop

Köszönjük és örülünk neki!

A szociodráma csoportterápia, mert

többek között a társas-társadalmi viszonyokat gyógyítja. Nem pszichoterápiával, hanem szociodráma csoporttal. Nem az Egészségügyi Törvény értelmében, hanem a szó hétköznapi -, ha úgy tetszik valódi értelmében.

Halmos Máté az index.hu munkatársa is részt vett a szociodráma workshopon......

...és már másnap délelőtt írt is róla
Halmos Máté

jött vele egy kedves fotós, aki pedig fényképezett, pl. ilyen szép a Müszi

Klub Rádió Ötös

2014. október 30-én délelőtt a Klub Rádió Ötös c. műsorában Kökény Veronika próbálta körül írni a nehezen megfogalmazhatót beszélgetett Váradi Júliával a délutáni Norvég Piknikről és a szociodrámáról

http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20141030-112857.mp3

Kíváncsi, mire költik el a Norvég Civil Támogatási Alap pénzét?

Meghívó

A Magyar Pszichodráma Egyesület Szociodráma Munkacsoportja a Norvég Piknik-sorozat keretében szeretettel meghívja a

 

Meddig tart a civil és hol kezdődik a politikai szféra?

 

című workshopjára, amelyet október 30-án csütörtökön 16.00-tól tart, a Művelődési Szint (Müszi) nagytermében (Budapest, Corvin áruház III. emelet, bejárat a Somogyi Béla utca felől).

Info:

Kökény Veronika projektvezető

Juhacsek Petra koordinátor

+36204214873 / piknik2014.szociodrama@gmail.com

Ez is szociodráma

MEGÍRTUK A ZÁRÓ BESZÁMOLÓT

Akik még nem csináltak ilyet, azok talán azt hinnék, hogy mi sem egyszerűbb, mint megírni egy projekt beszámolót. Könnyebb volt, mint a pályázat írás, de azért sokat dolgoztunk rajta. Lehet, hogy így is kimaradt egy-két fontos mondanivaló. Terveink között szerepel, hogy 2015 tavaszára megtöltünk egy egész Pszichodráma Újságot a projekt során felmerült tapasztalatainkkal, gondolatainkkal. Alább olvasható a rövid összefoglaló, melyet majd hosszabbak követnek.

A Magyar Pszichodráma Egyesület Szociodráma Munkacsoportjának „Én az ő helyükben... és tényleg!” c. projektje során 5 civil szervezet munkatársi csoportja részesült  szociálpszichológiai alapon működő szociodráma csoportmódszerrel dolgozó 1 napos tréningen, melynek célja, hogy növelje a demokratikus egyéni- és csoportműködés, azaz jelen esetben a párbeszéd és együttműködés hatékonyságát. A szociodramatikus eseményt szakszerű hatásvizsgálat kísérte, Magyarországon elsőként. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy a civil szervezetek munkatársainak tartott szociodráma módszerrel végzett szervezetfejlesztés mérhető módon hat nemcsak a résztvevők, hanem a szervezet tagságának működésére is. A pozitív hatás (azaz pozitív irányú elmozdulás) az információáramlás, civil szervezeti aktivitás, a személyes viszony a szervezethez – dimenziók mentén történt.  A projekt tevékenységét és eredményeit folyamatos kommunikáció kísérte a média képviselői felé, hogy népszerűsítse azokat.

Az egyesület az elért eredményeket felhasználja a szociodráma módszerének tudatos és célzott alkalmazására a társas/társadalmi békétlenségek számos érzékeny területén.

RICHARD D. LEWIS SZERINT

párbeszéd és együttműködésről másképp

bővebben itt

ÉS A GRAFIKONOK, AMIK MUTATJÁK...

és itt vannak a szöveghez tartozó grafikonok is, ez volt a keddi sajtótájékoztató prezentációja

KUTATÁSI JELENTÉS dióhéjban

A kutatás során úttörő munka indult útjára, a kutatók arra tettek kísérletet, hogy a szociodráma módszer gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatos mérőeszköz kidolgozását kezdeményezzék Magyarországon.

A Magyar Pszichodráma Egyesület 2013. november 16. és 2014. május 23. között öt önkéntesen jelentkező civil szervezet számára szociodráma csoportokat szervezett. A KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet online kérdőíves felméréssel vizsgálta, hogy tapasztalhatók-e változások a szociodráma ülések hatására a programban résztvevő szervezetek működésében. A felmérés során a szervezeti tagok kérdőíveket töltötték ki a szociodráma foglalkozások előtt, majd azt követően 1 hónappal. Az eredmények összehasonlításával lehetőség nyílt a szociodráma csoportok hatásainak kimutatására.

A hatásvizsgálat során két időpontban végeztünk kérdőíves adatfelvételt. A szociodráma csoportos foglalkozás előtt (nullmérés), majd azt követően 1 hónap múlva (hatásmérés). Az 1 hónapos időtartam alatt – feltételezésünk szerint – elindulhattak olyan folyamatok a szervezetekben, amelyeket azonosítani tudunk kvantitatív adatok alapján. Aláhúzzuk, hogy mindössze a folyamatok elindulásának detektálására volt módunk a projekt alatt. Annak monitorozása, hogy a szervezet hosszabb távon mihez kezd az elinduló folyamataival, hogyan használja ki, vagy hagyja kihasználatlanul lehetőségeit, további vizsgálatok tárgyát képezheti, mely a jelen kutatásunknak nem része. A nullmérés és hatásmérés során összesen 310 kérdőív adatfelvétele történt meg.

A kutatási eredmények rövid összefoglalása:

Információáramlás, programok. A szervezeten belüli információáramlás különböző dimenzióit a közepesnél jobbnak, a jónál viszont némileg kevésbé kedvezőnek ítélték a szervezeti tagok, a csoportfoglalkozás után pedig romlott az információáramlás értékelése. A tagság nagyobbik része a programok több mint felén vagy mindegyikén részt vett, és az ilyen tagok aránya nőtt a csoportok után.

Aktivitás. A válaszadók a szociális tevékenységekben a leginkább aktívak, ezeket követik a programszervezés tevékenységei, végül a tagok a szervezet mindennapi működésével kapcsolatos tevékenységekben a legkevésbé aktívak; a csoportfoglalkozás után a szervezetek tagsága az összes tevékenységet tekintve aktívabbnak tekinthető, mint a csoportfoglalkozás előtt.

Személyes viszony a szervezethez. A válaszadókra saját megítélésük szerint leginkább az jellemző, hogy törekszenek megérteni a vezetőség, illetve a tagság problémáit. A csoportfoglalkozást követően a szervezethez való személyes viszonyulás pozitívabbá vált.

A szervezet jellemzése. A válaszadók leginkább azt tartották jellemzőnek a szervezetre nézve, hogy az nyitott új tagok befogadására, illetve kialakult normák jellemzik, messze legkevésbé pedig azt, hogy kisebb csoportokra bomlik. A szervezeteket a tagság leginkább gondosnak, igényesnek, lelkesnek és ösztönzőnek tekintette, legkevésbé pedig a demokratikus, a nem anyagias, a megértő és a reális jelzőkkel jellemezte. A csoportfoglalkozás nem befolyásolta a szervezeti jellemzők megítélését.

A tagsági viszony múltjára, jelenére és jövőjére vonatkozóan azt tapasztaltuk, hogy a tagság többsége informális módon, ismerősön vagy baráton keresztül került kapcsolatba a szervezettel, zömüket jó érzéssel tölti el, hogy a szervezet tagja és szándékai szerint stabil tag is marad.

Az eredmények alapján a válaszadók a szociális tevékenységekben – vagyis a tagság összetartásában, illetve új tagok toborzásában – a leginkább aktívak, ezeket követik a programszervezés tevékenységei, végül a tagok a szervezet mindennapi működésével kapcsolatos tevékenységekben a legkevésbé aktívak; a csoportfoglalkozás után a szervezetek tagsága az összes tevékenységet tekintve aktívabbnak tekinthető, mint a csoportfoglalkozás előtt.

A szervezethez fűződő személyes viszony, illetve a szervezeti jellemzők megítélése kapcsán elmondható, hogy noha a tagságra saját megítélésük szerint leginkább az jellemző, hogy törekszenek megérteni a vezetőség, illetve a tagság problémáit, viszont csak közepes támogatottságot kapott az az állítás, hogy a szervezet vezetésének és tagságának szándékai összhangban állnak. A szervezeti tagokat toleránsnak, a szervezeteket pedig nyitottnak lehet tekinteni, hiszen népszerű volt az az állítás, hogy a tagok elfogadják, hogy a szervezethez olyanok is csatlakozzanak, akiket ők nem szeretnének a tagok között látni, illetve az, hogy a szervezet nyitott új tagok befogadására. A szervezeteket a tagság leginkább gondosnak, igényesnek, lelkesnek és ösztönzőnek tekintette, legkevésbé pedig a demokratikus, a nem anyagias, a megértő és a reális jelzőkkel jellemezte.

Végezetül, ami a szociodráma csoportok konkrét hatásait illeti, az eredmények alapján kimutatható volt, hogy a csoportfoglalkozás az azon résztvevők körében javította a szervezetek által rendezett programok hasznosságának megítélését, de ez a pozitív hatás nem mutatkozott meg a szociodráma csoporton nem résztvevők körében. Emellett a résztvevők a nem résztvevőknél kritikusabban ítélték meg az szervezeten belüli információáramlást a csoport után, viszont ez a különbség már a csoportfoglalkozás előtt is tapasztalható volt. A résztvevők aktivitása nőtt a csoport után, de az aktivitás körükben már a csoportok előtt is magasabb volt, mint a nem résztvevőké, ugyanakkor ez a hatás átszivárgott a nem résztvevőkre is, hiszen a csoportok után ők is magasabb aktivitásról számoltak be. Hasonló helyzet figyelhető meg a különböző személyiségjellemzők kapcsán is: a személyiségjegyek alapján a résztvevők pozitívabban viszonyultak a csoport után a szervezethez, mint a nem résztvevők, és noha ez a hozzáállásbeli eltérés már a csoport előtt is fennállt, a csoport után az azon nem résztvevők szervezetükhöz való viszonyulása is kedvezőbbé vált. Ezzel szemben nem gyakorolt hatás a szociodráma csoportfoglalkozás a szervezeti tagsági viszony jelenlegi és jövőbeli értékelésére: a csoportok után a tagság nagy részét továbbra is jó érzéssel tölti el, hogy a csoport tagja, és szándékai szerint stabil tag is marad a jövőben. Emellett nem találtunk különbséget a csoport előtt és után a szervezet jellemzésében sem. Mindez azt jelenti, hogy egyrészt a csoportfoglalkozáson a már eleve aktívabb, a szervezethez alapvetően pozitívabban viszonyuló, a szervezet iránt elkötelezettebb és ezért azzal szemben kritikusabb, a problémák megoldásában nagyobb hajlandóságot mutató tagok vettek részt, másrészt a szociodráma foglalkozás a nem résztvevők körében is növelte az aktivitást és javította a szervezethez való személyes viszonyulást, viszont a csoportfoglalkozás nem befolyásolta a tagsági viszony és a szervezeti jellemzők megítélését.

Keszi Roland és Papp Gergely és mts   

További részletek a 2014.07.29-én elhangzott sajtótájékoztatón, amely elérhető itt:

http://www.krolify.hu/MPE/szd_hatasvizsgalat_sajtotajekoztato.pdf

A teljes kutatási jelentés elérhető itt:

http://www.krolify.hu/MPE/szd_hatasvizsgalat_140728.pdf

A KUTATÁSI JELENTÉS 91 oldalban

És itt a Krolify Vélemény és Szervezetkutató Intézet kutatási jelentése

Halljuk, hogy szól?

Szociodráma a NÉPSZAVA online-n

Az első sajtó megjelenés a mai sajtótájékoztató kapcsán

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A HATÁSVIZSGÁLATI EREDMÉNYEKRŐL

Kedves Sajtóképviselők, Médiapartnerek, Érdeklődők!

A Magyar Pszichodráma Egyesület a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott „Én az ő helyükben… - és tényleg!” c. projektje kapcsán tisztelettel meghívja Önt a szociodráma hatásvizsgálatának eredményeit bemutató sajtótájékoztatóra.

A szociodráma hazánkban mindeddig kevéssé ismert módszerét világszerte sikeresen alkalmazzák a társadalmi és csoportközi problémák megoldására. Itt az ideje, hogy ez a módszer Magyarország is elterjedjen és mindenki megismerje ezt a pozícióváltásra épülő, dramatikus elemeket alkalmazó eljárást, melynek célja a hatékony együttműködés elősegítése, a párbeszéd-képtelenség feloldása csoportokban, társadalmakban, emberközi viszonyokban.

A projekt egyik legfontosabb eredménye a szociodráma csoportmódszer hatásvizsgálatának mérése, amely az első, a szociodráma hatását kutató munka Magyarországon (valószínűleg nemzetközileg is). A szociodráma hatásának mérését a projekt során a Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet végezte. A sajtótájékoztatón a hatékonyságvizsgálat mérésének eredményét ismertetjük a résztvevőkkel. A blogban itt és itt és itt és még itt  is olvashat erről.

Időpont: 2014. július 29. kedd 10.00

Helyszín: 1132 Budapest, Visegrádi u. 19. IV/1. (47-es kapucsengő), Magyar Pszichodráma Egyesület

A hatásvizsgálat célja, hogy transzparensé váljon a szociodramatikus módszer eredményessége, melyet megfelelő formában – e sajtótájékoztató útján is – nyilvánossá teszünk.

A sajtótájékoztatót Keszi Roland, és mtsa, a projekt hatásvizsgálatát vezető kutatók tartják a Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet részéről. 

Meghívtuk a programban részt vevő civil szervezetek képviselőit, a Magyar Pszichodráma Egyesület Szociodráma munkacsoportjának tagjait és a Norvég Civil Támogatási Alap munkatársait.

A sajtótájékoztatóhoz tartozó háttér anyagot  itt lehet olvasni.

Kérjük, részvételi szándékát jelezze a szociodrama@gmail.com e-mail címen!

Szeretettel várjuk!

Kökény Veronika és a stáb: Bereczky Tamás, Blaskó Ágnes, Farkas Mónika, Juhacsek Petra, Zentai Ágnes

SAJTÓANYAG az "én az ő helyükben...és tényleg!" projektről

„Én az ő helyükben… és tényleg!”

szociodráma projekt a Norvég Civil Alap támogatásával

Németország a Holokauszt után, dél-szláv térség a testvérháború idején, Szomália, Közép-Afrika, Koszovó esetleg a magyar civil társadalom vagy egy olyan munkaközösség, mint egy szerkesztőség. A párbeszéd-képtelenség bárhol megjelenhet és ellehetetlenítheti az együttműködést, a feladatok megoldását vagy egyszerűen az életet.

A Magyar Pszichodráma Egyesület 2013/14-es „Én az ő helyükben… és tényleg!” című szociodráma-projektje a Norvég Civil Alap támogatása mellett közösség- és szervezetfejlesztést kínált civil szervezeteknek. A projekt öt önként jelentkező civil szervezet munkatársait vonta be és azt vizsgálta, hogy a társadalmi, gazdasági, jogi környezet gyakori változásából is adódó belső illetve külső akadályok miként okoznak együttműködési nehézségeket még azok között is, akiknek azonos vagy hasonló a világlátása, célja, az adott feladat iránti elkötelezettsége. A civil szervezetekkel végzett szociodramatikus szervezetfejlesztési munka célja az volt, hogy növeljék a demokratikus egyéni és csoportműködés, azaz a párbeszéd és együttműködés hatékonyságát, és ezt szakszerű mérésekkel igazolják. A projektnek így hármas rendeltetése van:

1.      az együttműködés fejlesztése a szervezeteken belül és kívül;

2.     a szociodramatikus fejlesztés hatékonyságának szakszerű mérése

3.     és a szociodráma módszerének érthetővé és elérhetővé tétele.

A szociodráma elsősorban a szociálpszichológia tudományos eredményeire építő, a társas- és szerepviszonyokat fókuszba helyező és ezeket fejlesztő csoportmódszer. A szociodráma csoportközi viszonyokat és kollektív ideológiákat állít középpontba: csoportok, alcsoportok közti történéseket, társas helyzetből adódó meghatározott viszonyrendszereket vizsgál dramatikus megjelenítéssel.

Rövid és hosszú távú célja tehát a társas, társadalmi nehézségek, problémák, békétlenségek, konfliktusok csoportos feldolgozása, ami a résztvevőkben belátást, változást és a társas viselkedés módosítását eredményezheti. Egyik legfontosabb eszköze a szerepcsere, illetve a pozícióváltás, amely lehetővé teszi, hogy az aktuális probléma a másik fél nézőpontjából váljon érzékelhetővé, láthatóvá. A II. világháború után Németországban, Izraelben a nemzetiségi/vallási ellentétek társadalmi traumái kapcsán, a társadalmi mobilitás következtében a bevándorlók és helyi lakosok közti kialakuló konfliktusok esetén a szociodrámát világszerte alkalmazzák a békétlenségek rendezésére, a párbeszéd kialakítására, a csoportok közti együttműködés serkentésére, támogatására. A szociodráma mára azokban az országokban honosodott meg leginkább, ahol gyakoriak voltak a társadalmi és politikai rendszerváltások (pl. Dél-Amerika).

A társadalmi párbeszéd képtelensége azonban akár a civil társadalomban is kialakulhat. A civil szervezetek az önkéntes kezdeményezések olyan formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében. Autonóm módon működnek, ugyanakkor számukra sem ismeretlenek az együttműködés társas helyzetből adódó akadályai. A projektben résztvevő szervezetek az ország több pontján és eltérő területen, különféle értékek és tevékenységek alapján szerveződnek, de saját bevallásuk szerint a közös munka során gyakran találkoznak az együttműködést nehezítő meg nem értéssel. Az 5 civil szervezet egy-egy tevékenység és cél alapján szerveződő civil közösség. Az általuk képviselt néha könnyednek látszó, máskor nagyon is komoly témákban megbújhatnak és feldolgozásra szorulnak a demokratikus működést nehezítő előítéletek, feszültségek, konfliktusok.

A projekt munkatársai hisznek abban, hogy minden a közös társadalmi felelősségben osztozó érintettnek szerepet kellene cserélnie azokkal, akiket ellenségükként, ellenfelükként vagy ellentétes gondolkodásúakként határoznak meg. Vonatkozik ez politikusokra, pedagógusokra, szabadidős tevékenységek vezetőire, terapeutákra stb.

A csoportfoglalkozásokon résztvevők a saját bőrükön, élményszerűen tapasztalhatják meg, hogy milyen a másik ember, csoport pozíciójában, szerepében lenni, és hogy ez a szerepcsere megváltoztathatja a saját pozícióból való cselekvést. Továbbá azt, hogy milyen külső és belső akadályai lehetnek a társadalmi párbeszéd megvalósulásának, és hogyan lehet mindezzel együtt mégis termékeny dialógust folytatni és együttműködni olyanokkal is, akikkel nem értünk egyet.

A projektben résztvevő szakemberek célja tehát, hogy a szociodráma, mint társas/társadalmi problémák kezelésére kidolgozott csoportmódszer Magyarországon is beépüljön a köztudatba és a közhasználatba, amelyhez az Önök együttműködésére is nagy szükség van.

2014. július 23.

  Kökény Veronika projektvezető

+36 20 421 4873

szociodrama@gmail.com

és a stáb: Bereczky Tamás, Blaskó Ágnes, Farkas Mónika, Juhacsek Petra, Zentai Ágnes

Szerszámos láda - technikai tanulságok - zárórendezvény4

Ismét nyilvánvalóvá vált a nap eredményeként, hogy  a szociodráma mind szervezeti működések segítésére, mind a legkülönbözőbb társadalmi jelenségek közös megértésére alkalmazható (az utóbbi célt szolgáló eseményeket hívtam már néhányszor problémacentrikus szociodrámának). 

Az események problémacentrikus szociodrámaként való értelmezhetőségét az alábbi elemek különösen támogatják: a nap (vezetők által meghatározott) témamegjelölése (A civil szervezetek működése  és problémái); a téma különböző aspektusú kidolgozása szoborban; a téma megfigyelése különböző pozíciókból (pozíciócsere); a külső és belső gátak gyűjtését és leküzdését segítő játék, amely kifejezetten problémacentrikus játék. Szociodramatikus szervezetfejlesztő elemek is szerepeltek a napon. Ebből a szempontból az Adj király katonát! játék lehet nagyon fontos, hiszen egyéni és szervezeti erőforrások gyűjtését, közös cél megalkotását, a stratégiai tervezést és mások tükrében való megmérettetést segíti egyszerre. A külső és belső gátak gyűjtése szintén alkalmas lehet szervezetfejlesztési célokra.

B. Á.

Te is azt akarod?! - konstruálódó jelentések - zárórendezvény3

A munka gyorsan beindult: kreatív és vicces szoborcsoportok díszítették a 70m2-es termet alig egy órával a kezdés után. A civilség különböző értelmezései jelentek meg és töltődtek fel sokszorosan tartalommal. Már önmagában a szoborcsoport megjelenítőinek az egyéni és közös interpretációi, valamint a nézők értelmezései is erősen gazdagították az egy-két szóban felvázolt témákat, címeket;  de a szociodráma ereje akkor mutatkozott meg igazán, amikor az egyik csoport bebújt egy kicsit a másik csoport bőrébe,  és az ő témáját, címét jelenítette meg a saját alakjára formálva. Azaz, megtörtént az első pozícióváltás. Az egyik csoport meglátta belülről és magáévá tette a másik csoport kérdésfelvetését, problémáját.  Nincs reflexió, nincs verbalizálás: a történtek vehetők nagyon könnyedén – jó mókaként, de komoly belátásokat is hozhatnak.

Némi önreflexióval felfejthetők ugyanis 

a saját viselkedésminták (miért pont oda álltam és pont úgy); 

az egyéni szociális készségek (hogyan értettem a másik témáját kívülről majd belülről); 

a közösségi hitek és tudások a civilségről (mit gondolunk alapkérdésnek a civil működésről); 

a megértés nehézségei és útjai (hogyan (nem) érthető meg a másik) stb.  

A szociodrámán nem álltunk meg, nem értelmeztünk, haladtunk tovább, hogy a megfogalmazott témák, ügyekké váljanak, azaz fiktív civil szervezetek megvalósítandó céljaivá.

Bereczky Tamás Adj király katonát! című játékának lényege, hogy szervezetek összedugják a fejüket, és meghatározzák önnön erősségeiket és gyengeségeiket, majd a többi szervezettel ezek mentén elkezdenek üzletelni. Megnézik, kinek mije van, mi kölcsönözhető, cserélhető vagy éppen árusítható. És jó esetben a szervezetek megtapasztalják, hogy sokkal több erőforrásuk van, mint azt gondolták; hogy az erőforrásokkal lehet gazdálkodni; hogy vannak más szervezetek is a térképen más vagy éppen hasonló erőforrásokkal. Most a játék kicsit másképp zajlott: fiktív civil szervezetek fiktív (de reális) célkitűzéseket határoztak meg, majd kezdődhetett az üzletelés. Mivel a szervezetek esetünkben az itt és most-ban kovácsolódtak, a játék spontán módosult. Az erőforrásokat nem tudták jól felmérni és céljaik megfogalmazása sem volt elég kidolgozott. Így a játék az eredeti tervek helyett arra adott lehetőséget, hogy a szervezetek megfogalmazzák magukat, számba vegyék vélt erőforrásaikat, majd a plénum elé kilépve, a többi szervezet tükrében meglássák saját magukat, saját erősségeiket és gyengeségeiket, és ezen tapasztalatok birtokában csiszolhassák az eredeti üzenetüket a többiek számára is vonzóvá. Azaz, nem a szervezeti működés egy lehetséges módja mutatkozott meg a játékban, hanem az az elemi tapasztalat, hogy egy ötlet (a civil szervezet célkitűzése) hogyan formálódhat a másik (a többi szervezet) előtti megmutatkozásban megragadhatóvá, elfogadhatóvá, vonzóvá.  A szervezetek ajánlatai meg is mérettettek: a résztvevők választottak, melyik üzenet találja el őket leginkább.

A szünet utáni játék arra lett volna hivatott, hogy számba vegyük és elkezdjük valami módon kezelni azokat a külső és belső gátló tényezőket, amelyek a civil szervezetek működését megakasztják. A gátakat, problémákat hamar felsoroltuk, majd csoportosítottuk.  A feladat az volt, hogy az összegyűjtött akadályozó tényezőket jelenítsük meg szoborban, ki – ki legyen egy-egy akadály, majd a nézőként kint maradt résztvevők próbálják meg az eszükbe jutó módszerekkel az akadályokat leküzdeni. Be lehetett tehát jönni az érvelés szerepében; anyagi támogatásként; hatalomként, azaz bárhogyan, ami az akadályok leküzdését segítheti.   A játék azonban hihetetlen káoszba fulladt: az akadályok nem tudták, hogy kicsodák, az elhárítók nem tudták, ki ellen küzdenek, kívülről és belülről őskáosznak látszott minden.  A kint maradtak közül többen a vezetőt kérték, hogy oldja meg a helyzetet, mások beléptek a színpadra és alternatíva felmutatásával rendet igyekeztek tenni, de alapvetően semminek semmi eredménye nem lett. Tamás leállította végül a játékot, és néhány jól eltalált szóval értelmezte a helyzetet: felhívta a figyelmet, hogy ez a káosz éppen a civil szervezetek működését képezte le. A verbális értelmezést egy érzelmi tükörrel is megerősítettük: zárásként a résztvevők egyetlen nagy szobrot alkotva megmutatták, hogyan érzik most, a játék és a nap végén magukat.  Az ambivalencia, a délelőtti feldobottság és a káosz elleni tehetetlenség megélése a szoborban megmutatkozott, ezért vegyes érzelmekkel, de egyértelműen gazdagodva távozott a társaság.

B.Á.

Képek a zárórendezvényről

A napot Bereczky Tamás vezette.

Közösen gondolkodtunk...



Megbeszéltük, hogy mire gondoltunk...



Eljátszottuk.


A képeket S.Varga Ilona - ALion foto  készítette.

Képek a zárórendezvényről

A képeket S.Varga Ilona - ALion foto  készítette.

Képek a zárórendezvényről

További képek a zárórendzvényről S.Varga Ilona - ALion foto jóvoltából.

 

 

 

 

 

Hencidától Bonchidáig - a nap íve - zárórendezvény2

A napot Bereczky Tamás vezette, többnyire az ő ötletei, játékai valósultak meg. 

Ha a nap tervezett ívét kellene egy mondatba foglalnom, akkor azt mondanám: 

<a mi dolgom a civilekkel foglalkozó szociodramatikus eseményen? – től  

a civil szervezetek működtetésének gátjai  -ig>

ívelt a tervek szerint a nap. 

Vagy másként:

<a mit keresek én itt? – től a szervezetek hogyan létezhetnek ma Magyarországon? – ig>

terveztük bejárni az utat lépésről lépésre. A saját vágyaktól (hogy vagyok én itt?) indultunk; majd a hasonló vágyakat közössé fogalmaztuk szobrok segítségével (hogyan vagyunk mi, hasonló érdeklődésűek itt?).  A közössé formálódó vágyakból fiktív civil szervezeteket kovácsoltunk (hogyan működünk a különbözőségeinkkel együtt szervezetként?); végül tovább tágítva  a kört a társadalom egészében néztük meg, mitől és hogyan működik vagy nem működik egy civil szervezet m a Magyarországon.
B.Á.

Változó célok, változó célközönség - záró rendezvény1

A rendezvényt eredetileg az Én az ő helyükben, és tényleg… projekt összes résztvevőjének szerveztük. Azaz, mindenkinek, akinek valamilyen módon köze volt a projekthez: a civil szervezeteknek, akik számára a projekt során egy egynapos, szociodramatikus szervezetfejlesztést tartottunk; a sajtó képviselőinek, a pr munkánkat segítőknek, a hatásvizsgáló cég munkatársainak.

A rendezvény célja a találkozás, a tapasztalatok megosztása lett volna – természetesen szociodramatikus módon. Ez a cél azonban az érintettek számára nem bizonyult elég vonzónak, így a program közeledtével változtattunk rajta.

Abban egyeztünk meg végül, hogy a civil szervezetek problémáiról, működési mechanizmusairól fogunk általában, azaz nem szervezetspecifikusan gondolkodni. Tágítottuk tehát a meghívottak körét is: dramatistáknak, civil szervezetek iránt érdeklődőket és a sajtó munkatársait invitáltuk a 8 órás programra.  A stratégia működött, mert 50 fő körüli résztvevő valóban meg is jelent a rendezvényen.
B.Á.

Civil szervezetek és a demokrácia – valami, ami nekünk sem jutott idejében az eszünkbe

A záró rendezvényünkre szép számmal jöttek civil érdeklődők, és nagyon-nagyon kevesen az 5 civil szervezetből, akikkel az 1 napos szociodramatikus szervezetfejlesztést csináltuk. Sajnáltuk, hogy nem vettek részt, mert megvolt a helyük. Utólag már tudom: papíron volt meg a helyük, ld. itt. Ünnepelni és stílszerűen befejezni így is tudtunk, de csak nem ment ki a fejemből, hogy mi lehetett ennek az oka. És ez úton is köszönjük azoknak, akik ott voltak! 

Végül arra jutottam (ez az egyik lehetséges megoldás a – valószínűleg – sok közül), hogy több mint 1 éve, amikor a facebookos felhívásunkra jelentkeztek a „civil szervezetek”, akkor valójában a civil szervezetek vezetői jelentkeztek, akiknek megtetszett az ajánlat, akik közül voltak már néhányan pszichodráma / szociodráma csoportban, és akik úgy gondolták, hogy jót tenne a szervezetüknek a fejlesztés.

És itt jön, ami csak utólag jutott az eszembe. Az előzetes megbeszéléseken fel kellett volna hívnunk a képviselők figyelmét arra, hogy tegyék érdekeltté a munkatársak részvételét a projektben, és nemcsak a tréningen. Ez a részünkről nem történt meg, és lehet, hogy ezért nem tudtuk végül egy térbe hozni a szervezeteket. Lehet, hogy avval kellett volna kezdeni, amivel be akartuk fejezni.

Hogy jön ide a demokrácia? Így: egy vezető (főnök) az alkalmazottainak (beosztottjainak) utasításba adhatja, hogy menjenek ide vagy oda, de egy civil szervezet vezetője elsősorban képviselő. Képviselője a tagoknak, akik szerencsére eldönthetik, hogy érdekli-e őket egy adott ügy.

JÁTÉK? „Azt hittem, ez valami komolyabb dolog!”

A lehető legkomolyabb dolog az emberi életben, az ember létezésének univerzális eleme. Már az őskorból is fennmaradtak játéktárgyak, és minden csecsemő a játékon keresztül ismerkedik a világgal, annak első képviselőjével, az anyával.

Szedjük csak össze, hogy hányféle összetételben és értelemben használjuk ezt a szót!

játékszer, labdajáték, játéktér, gyerekjáték, színjáték, játékszín, játékeszköz, társasjáték, Olimpiai Játékok, Szegedi Szabadtéri Játékok, játéktárgy, játszótárs, kisjátékfilm, játékszenvedély, szerencsejáték, játékgép, logikai játék, ügyességi játék, csapatjáték, csoportjáték, előjáték, végjáték, táncjáték, kártyajáték, szójáték, játékbolt, játékelmélet, szerepjáték, videó-játék, kvízjáték, pszichodráma játék, szociodráma játék, bemelegítő játék, játszás, összjáték,  játékszabály, lehet folytatni!....

A játék a magyar nyelvben jelenti a -tárgyakat, és -fajtákat, és jelenti a tevékenységet.

(Ellentétben avval, hogy egy angol gyerekpszichológus magyarra fordított könyvében [Winnicott: Playing and Reality, az Animula kiadásában Játszás és valóság] a fordító úgy gondolta, hogy amikor a tevékenységről beszélünk, akkor azt „játszás”-nak kell neveznünk.)

A játék valójában szabad cselekvés. Ez nem azt jelenti, hogy „mindent szabad”, hanem inkább azt, hogy a szabályokon belül mindent szabad. A szabadság mindig csak korlátok között értelmezhető.

A szociodráma cselekvésen alapuló módszer, ahol a cselekvésnek kiemelt helye van. Ez a kiemelt hely, az úgynevezett színpad. A színpadot és a határait rámutatással jelöljük ki. Ez a szociodráma csoport virtuális tere, itt játszunk, és itt jeleníthetünk meg szinte bármit.

A szociodráma játékokban senki nincs a saját szerepében, hanem mindenki valaki vagy valami másnak a szerepében játszik, avval azonosul. Ez az azonosulás és – még fontosabb – a szerepben való cselekvés, adja a szociodráma többlet valóságát. Az „én az ő helyükben”, ha valóban belépek a helyükbe és abban cselekszem, tényleg ráébreszt valamire, amire gondolati úton nem jöhettem volna rá.

A záró rendezvény képein a játékból minden blogolvasó a maga szubjektív módján lát valamit, de egy biztos, akik benne voltak, át is élték azt a – történetesen – tehetetlenséget, ami ott kínzó lassúsággal megjelent és egy kis dühöt gerjesztett a (saját) civil működéssel kapcsolatban.

Ízelítő a zárórendezvényről

Íme, a múlt heti rendezvényünk egyik játékának jelenete - a civileket gátló akadályok megjelenítése.

Bereczky Tamás: Ne csak mondd, mutasd is!

Munkatársunk és a Szociodráma munkacsoport tagja ma megjelent tanulmányában egy esettanulmány keretében tárgyalja a szociodráma elméleti kereteit és gyakorlati lehetőségeit.
http://interdiszciplinaris.elte.hu/nemzeti_szempont/#/170/zoomed

Szociodramatikus rendezvény ma!

Itt még csak a stáb készülődik. Hamarosan kezdünk! Egy egész nap szociodrámáról, a civil munkáról, részvételről, tapasztalatokról.

Szociodramatikus esemény a Társaság a Szabadságjogokért szervezetnél

Május 23-án a Társaság a Szabadságjogokért szervezetnél került sor szociodramatikus eseményre. Köszönjük aktív közreműködésüket és részvételüket a tréningen!

Ezzel a projekt szociodramatikus tréning-sorozatának végére értünk! :-)

Bemutatkozik... Juhacsek Petra

 Juhacsek Petra vagyok, az "Én az ő helyükben... és tényleg!" című projekt projektkoordinátora.

2001 óta dolgozom különböző civil szervezeteknél, a Magyar Pszichodráma Egyesületnél 2005 óta. Feladataim közé tartozik a pályázatok lebonyolításában való részvétel, időszakosan a pályázatírás is. Ebben a projektben a pályázat kidolgozása óta részt veszek.

A projekt fontos számomra: nagyon civil, és az egyesület életében az első nagyobb pályázat megvalósítása. Itt és most egyesületi munkatárs, szociodráma szimpatizáns, projektkoordinátor, pályázati összekötő is vagyok, és minden szerepből élvezem a projektben való részvételt nem utolsó sorban azért, mert sokat tanulok belőle.

Bemutatkozik... Zentai Ágnes

Dr. Zentai Ágnes                    

jogász, mediátor, pszichodráma-csoportvezető

A jogi diploma majd a jogi szakvizsga megszerzése után bíróként dolgoztam büntető és családjogi területen. Sok esetben éreztem azt, hogy a jog által biztosított keretek a leglelkiismeretesebb munka mellett sem elégségesek a legjobb megoldások megtalálásához.                                                                                                                  

Ezt követően büntetőjogot oktattam főiskolán, egyetemen, dolgoztam családsegítőben, majd ügyvédként, ahol – különösen családi ügyekben, - elsősorban egy minden érintett fél számára jó megállapodás létrejöttében igyekeztem közreműködni.

Az Országos Mediációs Egyesület alapító tagja vagyok. Két évig tanítottam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mediáció továbbképzési szakán. Hiszek abban, hogy a konfliktusokban benne rejlik egy jó konszenzus lehetősége, ha kellő hozzáértéssel és elfogultság nélkül kezeljük a folyamatot.  Ebben találtam meg a bíró lehetőségei közül hiányzó elemet.  

A büntetőjogban elméleti szakemberként fő szakterületem az alkotmányban biztosított szabadságjogok - ezen belül is elsődlegesen az emberi méltóság, véleményszabadság – valamint a büntetőjog viszonya.  Meggyőződésem, hogy a szabadságjogok tekintetében a bármely irányba való túlzott kimozdulás (akár a szabadságjogok túlzott korlátozása, akár valamelyik, vagy több a másik ellenében való korlátlanná tétele) rossz társadalmi folyamatok elindítója lehet.  Éppen az emberi méltóság, cselekvési szabadság szükséges mértékű biztosítása indokolja az általam kiemelten vizsgált, un. gyűlölet-bűncselekmények Btk.-ba foglalását. Sajnos ezen ügyek kapcsán rendszeres tapasztalatom, hogy a joggyakorlat sokszor ellentétes a jogalkotói akarattal. A szociodráma munkacsoport keretében általam tartott demonstráció is egy ilyen jellegű történetet járt körül.

Mint a fenti területen jártas szakember önkéntesként dolgozom a TASZ romaprogramjában, amely többek között éppen ezekkel az ügyekkel foglalkozik kiemelt módon.

A dramatikus megoldások meggyőződésem szerint nagy segítséget nyújthatnak az egyéni mellett számos szervezeti, társadalmi konfliktusban, éppen ezért tartom nagyon fontosnak a szociodráma ilyen területeken való alkalmazását. A pszichodráma vezetői (2007) mellett van drámapedagógiai végzettségem, és korábban tagja voltam egy play-back színháznak is, így többféle dramatikus módszerben vagyok jártas, ami ebbéli elkötelezettségemet - látván mindezek hatékony voltát – csak erősíti.

Szabadidőmben a család, könyvek, filmek barátok mellett elsősorban különböző mozgásprogramokban veszek részt, továbbá több mint tíz éve járok egy csoportba, ahol színházi improvizációval foglalkozunk, emellett mindig tanulok valamit, az utóbbi időben az angol mellett befejeztem a családterepauta képzést, bár még nem vizsgáztam le.  

Bemutatkozik... Farkas Mónika

Farkas Mónika 1992-ben a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán gyógypedagógus – pszichopedagógus végzettséget szerzett. Foglalkozott/foglalkozik értelmi fogyatékos gyermekekkel, szociálisan hátrányos gyermekekkel, felnőttekkel, szenvedélybeteg fiatalokkal és felnőttekkel egyaránt. Kisegítő iskolában, pszichiátriai szakrendelőben, és hajléktalanokkal foglalkozó alapítványoknál dolgozott/dolgozik. Több uniós pályázat sikeres lebonyolításában működött/működik közre, mint mentor, csoportvezető, tréner, tanácsadó és szakmai vezető.

Mónika már középiskolás kora óta érdeklődött a természetgyógyászat és a pszichológia iránt. Mivel ez az érdeklődés lassan elköteleződéssé nőtte ki magát, tanfolyamok és képzések elvégzése után 1999-ben általános természetgyógyász, 2000-ben kineziológusi képesítést szerzett az ETI-nél. Magánpraxis keretében azóta is dolgozik kineziológusként.

A megszerzett tudást egy remek csoportmódszer egészítette ki, a pszichodráma. Ennek elmélyítése után pszichodráma csoportvezetői képesítését 2013-ban kapta meg. Tapasztalatait ezen a területen jelenleg a Szodiodráma munkacsoport tagjaként bővíti.

Munkája mellett legszívesebben a konyhában tevékenykedik, családja nagy örömére.