A szociodramatikus szervezetfejlesztés hatásvizsgálatának célkitűzései

1. Attitűdváltozás mérése

A hatékony működéssel, kooperatív viselkedésformákkal, szociális toleranciával kapcsolatos attitűdökben megjelenő változások mérése, egzakt mérőeszköz kialakításával. A kifejlesztendő mérőeszköz visszajelzést fog adni a lezajlott projekt hatékonyságáról, meg fogja mutatni a projekt erősségeit és gyengeségeit, a benne rejlő még kiaknázatlan lehetőségeket. 

2. Eredmények mérése csoporton belül, illetve más csoportokhoz képest

Mérőeszközünkkel szemben követelmény továbbá, hogy ne csupán az egyedi szociodráma csoportokban részvevő szervezetek körében mutassa meg az attitűdváltozásokat, hanem más szervezetekkel történő összehasonlításként is funkcionáljon, alkalmat teremtve ezzel nemcsak a programok előtti és utáni állapotok komparatív detektálására, de a különféle szervezetekben zajló programok hatékonyságának összehasonlítására is.

3. Követés

Lehetőséget fogunk biztosítani a szociodráma módszerek alkalmazásával 

elinduló attitűd változási folyamatok longitudinális nyomon követésére.

Miért jó a szervezeteknek a szociodramatikus szervezetfejlesztés?

Elképzeléseink és tapasztalataink szerint komoly eredmények érhetők el a szociodramatikus szervezetfejlesztéssel. Álljanak itt a célkitűzéseink, hogy aztán a projekt végén a hatékonyságvizsgálat megerősítse vagy cáfolja az eredményeket.

A csoporton a civil szervezetek által delegált résztvevők…

tapasztalatot szereznek, azaz

·   élményszerűen megtapasztalják, hogy milyen a másik ember / csoport pozíciójában lenni; melyek a külső és a belső akadályai a társadalmi párbeszéd megvalósulásának, és hogyan lehet mindezzel együtt mégis termékeny párbeszédet folytatni

tanulnak valamit, azaz

·   képesek lesznek szervezetüket egy hatékonyabb belső működés irányába mozdítani.

·   jobban el tudják látni azt a feladatkört, amelyre létrejöttek, és célcsoportjukban is a korábbinál hatékonyabban tudnak pozitív változásokat generálni, mivel saját szervezetük hatékonyabbá válik

azonosulhatnak avval, amit csinálnak, azaz

·   szervezetük által megfogalmazott problémára saját maguk számára is megfelelő megoldási lehetőségre találnak

bővül a kommunikációs eszköztáruk, azaz

·   eszközt kapnak a szervezeten belüli és kívüli később felmerülő konfliktusok eredményesebb kezelésére

A szociodramatikus szervezetfejlesztés

A szociodráma módszere szociálpszichológiára építő, a társas- és szerepviszonyokat fókuszba helyező, és ezeket fejlesztő csoportmódszer, a pszichodráma egy ága. Csoportok, alcsoportok közti történéseket, társas helyzetből adódó meghatározott viszonyrendszereket vizsgál dramatikus megjelenítéssel. Rövid és hosszú távú célja a társas / társadalmi nehézségek, problémák, békétlenségek, konfliktusok, "játék" útján, azaz a saját és a mindenkori másik fél szerepében, pozíciójában való cselekvésen keresztüli tapasztalatszerzés, megértés, attitűdváltozás, cselekvésmódosítás. Leggyakoribb felhasználási területei: speciális élethelyzetekből adódó konfliktusok, előítéletek, kisebbségi feszültségek feldolgozása; történelmi, politikai, társadalmi kérdések feldolgozása; szervezeti, hatékonysági kérdések rendezése.

Projektünkben célkitűzéseink szerint  öt civil szervezet egy napos szociodramatikus szervezetfejlesztése eredményeképpen a résztvevők demokratikus működésre, párbeszédre és együttműködésre való hajlandósága növekszik. Ez a jövőben az egyéni és csoport kliensekkel való kapcsolatba lépés, kapcsolattartás, eredményes együttműködés hatékonyságát növelni fogja, és valószínűleg hatással lesz ezen kliensek viszonyulásmódjára is. A szociodramatikus szervezetfejlesztéssel nem csak egy kommunikációs technika elsajátítása történik, hanem elsősorban a konfliktusban álló másik emberrel, csoporttal való szerepcserék révén cselekvésen keresztüli belátás. A cselekvésen keresztüli belátás az esetek túlnyomó részében valódi, mélyreható változást eredményez. A szociodráma csoportban saját élményen keresztül történik a csoport fejlesztése. Általa tapasztalatot lehet szerezni magáról a közösség / csoport fejlődéséről is. A projektben célcsoportként résztvevő civil szervezetek munkatársainak attitűdje, és ezáltal kommunikációja változik, a megváltozott attitűd és kommunikáció a civil szervezeten belüli kapcsolatrendszert átrendezi, demokratikusabbá teszi. A gördülékenyebben működő civil szervezet a saját célcsoportját hatékonyabban tudja elérni és a cél programjait megvalósítani.