Igen, az az érzésünk, hogy igen: mert katartikus, mert a közvetlen visszajelzések ezt mondják, mert hiszünk benne. A probléma csak az, hogy nem tudjuk, hogy az-e. Nem tudjuk abban az értelemben, hogy (legalábbis a szociodramatista társadalom ismeretei szerint) soha senki nem mérte az eredményességét. (2012-ben, miután a szakirodalomban ennek semmi nyomát nem találtam, Adam Blatner kérdésemre tovább küldte a szociodramatisták között a kérdést: választ nem kaptam, de rengeteg, a téma iránt érdeklődő levele futott be a felvetésre.)
Azt láttuk tehát, hogy nincs a tudományos kritériumoknak megfelelő hatásvizsgálat. Ezért fogtuk magunkat, és felkértük a Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézetet, hogy végezzen el egy ilyen mérést. És akkor jött a módszertani kérdések tömkelege: Mit is akarunk pontosan mérni? Miféle változást? És kinek a miféle változását? A résztvevőkét vagy a résztvevők környezetében létrejövő változást is, hogy ne csak a pszichológus, hanem a szociológus is örüljön? Hogyan lesznek összemérhetőek az eredmények, ha nem pontosan ugyanaz történik minden egyes szociodramatikus eseményen? Aztán megszülettek a kérdőívek, és izgatottan várjuk, mi sül ki ebből az egészből.... Reményeink szerint addig mindenképpen eljutunk, hogy elmondhatjuk, egy jó, használható mérőeszközt sikerült létrehozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése