„Én az ő helyükben… és tényleg!”
szociodráma projekt a Norvég Civil Alap
támogatásával
Németország
a Holokauszt után, dél-szláv térség a testvérháború idején, Szomália,
Közép-Afrika, Koszovó esetleg a magyar civil társadalom vagy egy olyan
munkaközösség, mint egy szerkesztőség. A párbeszéd-képtelenség bárhol
megjelenhet és ellehetetlenítheti az együttműködést, a feladatok megoldását
vagy egyszerűen az életet.
A Magyar Pszichodráma
Egyesület 2013/14-es „Én az ő helyükben… és tényleg!” című
szociodráma-projektje a Norvég Civil Alap támogatása mellett közösség-
és szervezetfejlesztést kínált civil szervezeteknek. A projekt öt önként
jelentkező civil szervezet munkatársait vonta be és azt vizsgálta, hogy a társadalmi, gazdasági, jogi környezet gyakori változásából is adódó
belső illetve külső akadályok miként okoznak együttműködési nehézségeket még
azok között is, akiknek azonos vagy hasonló a világlátása, célja, az adott
feladat iránti elkötelezettsége. A civil szervezetekkel végzett
szociodramatikus szervezetfejlesztési munka célja az volt, hogy növeljék a
demokratikus egyéni és csoportműködés, azaz a párbeszéd és együttműködés
hatékonyságát, és ezt szakszerű mérésekkel igazolják. A projektnek így hármas
rendeltetése van:
1. az együttműködés fejlesztése a szervezeteken belül és kívül;
2.
a szociodramatikus fejlesztés hatékonyságának szakszerű mérése
3.
és a szociodráma módszerének érthetővé és elérhetővé tétele.
A szociodráma elsősorban a
szociálpszichológia tudományos eredményeire építő, a társas- és
szerepviszonyokat fókuszba helyező és ezeket fejlesztő csoportmódszer. A
szociodráma csoportközi viszonyokat és kollektív ideológiákat állít
középpontba: csoportok, alcsoportok közti történéseket, társas helyzetből adódó
meghatározott viszonyrendszereket vizsgál dramatikus megjelenítéssel.
Rövid és hosszú távú célja tehát a társas,
társadalmi nehézségek, problémák, békétlenségek, konfliktusok csoportos
feldolgozása, ami a résztvevőkben belátást, változást és a társas viselkedés
módosítását eredményezheti. Egyik legfontosabb eszköze a szerepcsere, illetve a
pozícióváltás, amely lehetővé teszi, hogy az aktuális probléma a másik fél
nézőpontjából váljon érzékelhetővé, láthatóvá. A II. világháború után
Németországban, Izraelben a nemzetiségi/vallási ellentétek társadalmi traumái
kapcsán, a társadalmi mobilitás következtében a bevándorlók és helyi lakosok
közti kialakuló konfliktusok esetén a szociodrámát világszerte alkalmazzák a
békétlenségek rendezésére, a párbeszéd kialakítására, a csoportok közti
együttműködés serkentésére, támogatására. A szociodráma mára azokban az
országokban honosodott meg leginkább, ahol gyakoriak voltak a társadalmi és
politikai rendszerváltások (pl. Dél-Amerika).
A társadalmi párbeszéd képtelensége azonban
akár a civil társadalomban is kialakulhat. A civil szervezetek az önkéntes
kezdeményezések olyan formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt
érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében. Autonóm módon működnek,
ugyanakkor számukra sem ismeretlenek az együttműködés társas helyzetből adódó
akadályai. A projektben résztvevő szervezetek az ország több pontján és eltérő
területen, különféle értékek és tevékenységek alapján szerveződnek, de saját
bevallásuk szerint a közös munka során gyakran találkoznak az együttműködést
nehezítő meg nem értéssel. Az 5 civil szervezet egy-egy tevékenység és cél
alapján szerveződő civil közösség. Az általuk képviselt néha könnyednek látszó,
máskor nagyon is komoly témákban megbújhatnak és feldolgozásra szorulnak a
demokratikus működést nehezítő előítéletek, feszültségek, konfliktusok.
A projekt munkatársai hisznek abban,
hogy minden a közös társadalmi felelősségben osztozó érintettnek szerepet
kellene cserélnie azokkal, akiket ellenségükként, ellenfelükként vagy
ellentétes gondolkodásúakként határoznak meg. Vonatkozik ez politikusokra,
pedagógusokra, szabadidős tevékenységek vezetőire, terapeutákra stb.
A csoportfoglalkozásokon résztvevők a saját
bőrükön, élményszerűen tapasztalhatják meg, hogy milyen a másik ember, csoport
pozíciójában, szerepében lenni, és hogy ez a szerepcsere megváltoztathatja a
saját pozícióból való cselekvést. Továbbá azt, hogy milyen külső és belső
akadályai lehetnek a társadalmi párbeszéd megvalósulásának, és hogyan lehet
mindezzel együtt mégis termékeny dialógust folytatni és együttműködni
olyanokkal is, akikkel nem értünk egyet.
A projektben résztvevő szakemberek célja tehát,
hogy a szociodráma, mint társas/társadalmi problémák kezelésére kidolgozott
csoportmódszer Magyarországon is beépüljön a köztudatba és a közhasználatba,
amelyhez az Önök együttműködésére is nagy szükség van.
2014. július 23.
Kökény Veronika projektvezető
+36 20 421 4873
és a stáb: Bereczky
Tamás, Blaskó Ágnes, Farkas Mónika, Juhacsek Petra, Zentai Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése