A közösségi szempontból erősen megosztott Magyarországon a párbeszéd és az együttműködés fokozódó zavara egyre jelentősebb társadalmi problémává válik országos és helyi szinten egyaránt. Ennek következtében sokszor a legegyszerűbb szakmai vagy helyi civil összefogást igénylő kérdés is erősen átpolitizálódik és így a fenti folyamat áldozatává válik.
A vázolt társadalmi problémát a pályázó szervezet, és a projekt szemszögéből nézve szociálpszichológiai problémának tekintjük.
A projekt öt – facebook-os felhívásunkra – önként jelentkező civil szervezet munkatársait vonja be célcsoportként. A jelentkező szervezetek mindegyike valamilyen módon és formában a társadalmi-, gazdasági-, jogi környezet gyakori változásából is adódó belső-, illetve külső akadályként tornyosuló együttműködési nehézségekkel küzd. A projekt konkrét aktualitása az, hogy a fent kifejtett társadalmi párbeszédképtelenség, és az abból fakadó problémák egyre erőteljesebbek, ami megnehezíti az együttműködést azok között is, akiknek világlátása, célja az adott feladat iránti elkötelezettsége azonos vagy hasonló. A civil szervezetekkel való szociodráma csoportmódszerrel végzett munka ebben kíván segítséget nyújtani, mert a kis- és nagyobb csoportok, mint amilyenek a civil szervezetek munkatársi csoportjai is, hosszú távon hatékony fejlesztése szociálpszichológiai alapon működő csoportmódszerekkel lehetséges. A tolerancia- és az együttműködés növelését célzó projektjeinket szakszerű médiakampánnyal kívánjuk kísérni, amely a megoldási illetve korrekciós lehetőségek egy lehetséges és hatékony módjának megismertetését szolgálja.
A projekt közvetlen célja, hogy a célcsoportként bevont civil szervezetekben helyben bonyolított szociodráma csoportmódszerrel növeljük a demokratikus egyéni- és csoportműködés, azaz a párbeszéd és együttműködés hatékonyságát, amelyet szakszerűen mérünk. Majd az írott és elektronikus média képviselőinek elérésével projektünket (az eseményeket, módszertanunkat, ennek hatékonyságát) nyilvánossá tesszük.
Milyen haszonnal járhat a közös munka a résztvevők számára? Erről egy előző posztunkban írtunk.
A projekt hosszú távú, általános célja, hogy a szociodráma, mint társas / társadalmi problémák kezelésére kidolgozott csoportmódszer, Magyarországon is beépüljön a köztudatba és a közhasználatba.
Sikeres pályázat esetén 2013 szeptemberében kezdjük a csoportmunkát, és novemberben, januárban, márciusban, és májusban tartunk 1-1 szervezetfejlesztést, végül júniusban az 5 civil szervezetnek, a média munkásoknak, a hatásvizsgáló cégnek és a Magyar Pszichodráma Egyesület projektben részt vett munkatársainak tartunk egy bő fél napos szociodramatikus záró konferenciát Budapesten tapasztalatcsere, ismerkedés, és esetleges együttműködési tervek kialakítása céljából.
A szociodráma módszer az "Én az ő helyükben...és tényleg!" projektben
Az esemény egy egynapos csoport munka, amelyet minden szervezet számára előre egyeztetett konkrét probléma mentén, előre egyeztetett időpontban és körülmények között valósítunk meg. A csoportmunkát két a Magyar Pszichodráma Egyesületben képződött pszichodráma vezető vezeti. A szociodráma módszer szociálpszichológiára építő, a társas- és szerepviszonyokat fókuszba helyező, és ezeket fejlesztő csoportmódszer, a pszichodráma édestestvére (a pszichodráma a belső lelki folyamatokra fókuszál).Csoportok, alcsoportok közti történéseket, társas helyzetből adódó meghatározott viszonyrendszereket vizsgál dramatikus megjelenítéssel. Rövid és hosszú távú célja a társas / társadalmi nehézségek, problémák, békétlenségek, konfliktusok, „játék” útján, azaz a saját és a mindenkori másik fél szerepében, pozíciójában való cselekvésen keresztül való tapasztalatszerzés, megértés, attitűdváltozás, cselekvésmódosítás.
Leggyakoribb felhasználási területei: speciális élethelyzetekből adódó konfliktusok, előítéletek, kisebbségi feszültségek feldolgozása, történelmi, politikai, társadalmi kérdések feldolgozása, szervezeti, hatékonysági kérdések.A szociodráma a 20. században azokban az országokban honosodott meg leginkább, ahol a társadalmi és politikai rendszerváltások gyakoriak voltak (pl. Dél-Amerika). A 2. világháború után Németországban, a Délszláv testvérháború után, az izraeli nemzetiségi/vallási ellentétek társadalmi traumái kapcsán, valamint a társadalmi mobilitás következtében kialakuló bevándorlók, és helyi lakosok közti gyakran véres konfliktusok esetén világszerte alkalmazzák a békétlenségek rendezésére, a párbeszéd kialakítására, a csoportok közti együttműködés serkentésére, támogatására.
A szociodráma hatásmechanizmusának lényege, hogy a csoportban a résztvevők aktívan (cselekvésben, játékban) megélhetik a másik ember, másik csoport helyzetét. A cselekvésben való megélés a tanulás leghatékonyabb módszere, és mindenképpen változást eredményez.
Kökény Veronika projektvezető
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése